Tegnap délután volt a Coachok Szakmai Szövetsége által rendezett idei utolsó Nyílt Nap, ahol tartottam egy workshopot arról, milyen tapasztalatokat szereztem a team coachingról, miért esküszöm a módszerre, miért olyan jó csoportokkal dolgozni. A program hívó mondatául egy régi úttörő jelszót választottam (miért is tagadná meg az ember a múltat, hiszen mindenből tanulunk és mindig magunkkal vihetjük a jó dolgokat!): „Együtt egymásért!”

Köszönet a szervezőknek megint, hogy sokadszor is ilyen jó programot állítottak össze (Megállni egy pillanatra – címmel, amolyan jó évzárós, lecsendesülős szándékkal, ami így az év vége felé tényleg nagyon aktuális)!

Hálás vagyok a résztvevő tíz embernek, hogy az egész napi előadások, programok végén, délután 3 órakor volt még erejük beülni egy másfél órás programra! Remélem, nem bánták meg és remélem, kicsivel hozzájárulok ahhoz, hogy legyen egy jó évük jövőre! Mert ezen dolgoztunk: az idei év, a jelenlegi egyéni témák feltérképezésével, majd a jövő évi tervekkel.

Persze ehhez ennyi idő rendkívül kevés, de arra jó volt, hogy érzékeltetni tudjam, mennyit jelent a csoport figyelme, jelenléte, dinamikája és milyen sokat kaphatunk mások témájától is, még ha elsőre azt is gondoljuk, mi egészen más vágányon vagyunk.

Három kiscsoportban zajlott a tényleges munka, témánként kialakítva a csoportokat.

Volt egy-egy csoport:

• a magánéleti témára,
• a munka-vállalkozás-karrier területre,
• és egy az önismeretre, önfejlesztésre.

A csoportokon belül mindenki ismertette a saját kérdését/problémáját/megélését röviden, aztán kiválasztottak egyet, amivel mindannyian tudtak azonosulni, érthető volt és amin aztán dolgoztak együtt tovább az általam megadott módon. Természetesen nem voltak nagyon szigorúak a szabályok, különösen, mert több kollégám is részt vett a csoportokban, így nem kellett attól tartani, hogy átlépik a kereteket, vagy átmegyünk tanácsadásba.

Nem akarom itt leírni az egész folyamatot, nem ez a célom.

Viszont a workshop elején kiosztottam két-két kártyát, egy sárgát és egy zöldet és kértem a résztvevőket, a sárgára írják fel azokat a témákat, amelyek mostanában leginkább foglalkoztatják őket, a zöldre pedig azt, milyennek szeretnék megélni 2019-et (itt több téma is szerepelhetett még mindkét kártyán).

Természetesen ott, akkor ezt nem tudtam feldolgozni, de megígértem, hogy összesítem az eredményt és olvashatnak majd róla. Ahogy más csoportokkal is dolgozom és sokat mozgok emberek között, így most, az eredmény ismeretében úgy látom, nagyon jellemző válaszok születtek tegnap is. Természetesen a vegyes korosztályi összetétel is tükröződik a válaszokban, illetve az, ki hol áll életének útján, túl van-e már a karrierváltáson, vagy még csak a gondolatáig jutott el, milyen régen építgeti a vállalkozását, milyen státuszban dolgozik, milyen magánéleti szituációban van jelenleg.

Magam is meglepődtem, hogy abban az 1-2 percben milyen sok téma összegyűlt!

Összefoglalom a végeredményt (nem szó szerint, hanem összegezve, csoportosítva a hasonló témákat). A három legfajsúlyosabb témát rangsoroltam, a többit csak felsorolásszerűen írom le.

A jelenlegi témák, amelyek foglalkoztatnak, amelyekkel dolgod van:

1. vállalkozás fejlesztése, stabilitása, anyagi biztonságának megteremtése
2. munka-magánélet, illetve munkán belül a többféle munka (coaching és alapmunka) arányának kialakítása, az egyensúly megtalálása
3. magánéleti kérdések (párkeresés, elköteleződés, kapcsolatok)

Továbbá:

• önfejlesztés (elakadások, kiégés megelőzése, félelmek kezelése, betegségek megelőzése, helykeresés, töltődés)
• karrierút további lépései
• felsővezetői témák
• továbblépés a rezilienciában
• elmenni innen
• etika-kollaboráció kérdése

2019-re tervezett, álmodott témák, vágyak:

1. anyagi biztonság megerősödése
2. saját személyiség megerősítése, fejlesztése (letisztulás, emberi-szakmai-fizikai erősödés, stabilitás, harmónia, egészség
3. vállalkozás, karrier formálása, stabilizálása, megerősítése

Továbbá:

• új tapasztalatok gyűjtése
• érzékenyedés
• tanulás, új ismeretekkel való gazdagodás

Remélem, mindenki úgy érzi (még ma is), hogy kapott ezekhez, a saját célok és vágyak megvalósításához tegnap muníciót!

Azt egyértelműen érzékeltem, hogy a csoportok nagyon hozták a szokásos formát: hamar egymásra ‘cuppantak’, belemelegedtek a beszélgetésekbe (ezeket a perceket mindig nagyon élvezem látni kívülről!!), érezték az energiákat, egymásra hangolódtak, és akinek még nem volt ilyen jellegű tapasztalata, biztos vagyok benne, máskor még szívesebben vesz részt hasonlóban.

Mindenki vitt magával kézzel fogható alapot is az évtervezéshez, de itt is elmondom, hogy tényleg érdemes ezen a kérdésen elgondolkodni. Számtalan eszköz, módszer van arra, ha valóban be szeretnéd biztosítani magadnak, megléped végre azokat a lépéseket, szakítasz azokkal a régi berögződésekkel, mostmár tényleg nekivágsz annak a régóta halogatott dolognak… és még sorolhatnám! Ha tényleg akarod, elsősorban rajtad múlik. De ha nem bízol magadban, már sokszor csalódtál, akkor talán kérj segítséget!

Mi is itt vagyunk, több ötletünk is van, ha feliratkozol a hírlevelünkre, láthatod majd!

Itt lehet:

https://treevision.org/hirlevel-feliratkozas/

Azért az óriási érzés, amikor azt mondja valaki, hogy ő egyszer részt vett egy hasonló programon Wiesner Editnél, és ott találkozott már Istvánnal (természetesen István nem emlékezett rá ‘látásból’, de aztán már tudta, kiről van szó, benne is megmaradt az emlék). És azzal folytatja, hogy ő akkor kapott Istvántól egy olyan fontos mondatot, amelyet azóta is magával hordoz, amelyből sokat tanult és amely valójában a legfontosabb problémáját, témáját írta le akkor úgy, hogy egy nagy AHA-élmény volt. Látta, hogy mi együtt dolgozunk és ezért jött el a workshopra. Ahova szerencsére István is el tudott jönni. Szóval, ilyen ez. Ha csak egy jó mondatot kapsz, már az továbblendíthet a dolgokon…

Szép adventi időszakot, jó lecsendesüléseket és kevés év végi stresszt mindenkinek!